Kávé & Kóla

A görög frappék utolsó tesztje érkezik, ami instant, olcsó és bárhol fogyasztható.

Amit első körben le kell szögezzünk az az, hogy ez a Nescafe Frappé nem egyezik meg a nálunk fellelhető Nescafé Frappéval. A gyártó más terméket készít Közép-Európának és mást Görögország és Ciprus számára.

A görög Nescafe Frappé vegyes kávéból készül, válogatott Arabica és Robusta szemekből. Apróra darált instant por jellemzi és csersavas savanykásabb íz, minden adalékanyag nélkül (tejpor, cukor, édesítő stb...) Ezt megvásárolhatjuk nagyobb kiszerelésben, fém dobozban, hosszúkás tasakokban vagy akár műanyag pohárral, szívószállal, cukorral együtt is. Ez azért nagyon praktikus, mert vizet bárhol tud engedni az ember a többit pedig már a csomag tartalmazza. A kávét bele kell önteni a műanyag pohárba a cukorral együtt, majd fel kell önteni a kiszélesedésig vízzel/tejjel, kék műanyag fedőt rá és indulhat is a shakelés. Persze csak óvatosan...célszerű hüvelykujjunkkal ráfogni a kék tetőre rázás közben, mert egyéb esetben a frappéból nem túl sok fog jutni a poharunkba, sokkal inkább a ruházatunkra. Mindezt addig kell csinálni, amíg már nem halljuk a kis kávé részecskék sercegő ütközését és amíg ki nem tölti a hab a poharat. Ha ezzel kész vagyunk, akkor a kék pohár tetejének közepébe szúrhatjuk a csomagban szintén mellékelt szívószálat vagy akár pohárba is tölthetjük gyorsan elkészült hűsítőnket. Ezt is lehet persze turbózni jéggel vagy édes szájúaknak akár fagylalttal is. Szintén készíthető vizes vagy tejes formátumban is, melyről már ezelőtti tesztünkben írtunk.

Így fest a csomag:

Mivel itthon nem kapható és mivel nagyon ízlett, ezért a Thessaloniki piacon vásároltunk nagyobb kiszerelésben, ami még így is nagyon olcsó volt az itthoni árakhoz képest:

Na és most nézzük a hazai társát. Ennek dizájnja és kivitele is totálisan eltér a görög társáétól. Kék alapszínű papír dobozban kapható, 10db-os hosszú műanyag tasakos változatban, mellette pedig nincs semmi ami az elkészítést vagy az élményt támogatná. Arabica kávéból készült, így ne is kérjük rajta számon a fent említett kellemes savanykás ízvilágot. Az Arabica ízvilágot viszont követelhetnénk a terméktől, de eléggé elnyomja azt a 3 az 1-benné turbósított, tejpor, cukor és édesítőszer. A végeredmény egy koffeinben szegényebb gejl ital lesz, aminek még habot sem tudunk varázsolni, ha nincs éppen nálunk egy shaker az utcán a hőségben. 

Ezt a kávét az egyik ismert online magazin, az NLC is tesztelte, de ők a magyar piacon ezt találták a legjobbnak. Ez elég szomorú és elkeserítő, mert egészen más ízvilágot tükröz vissza mint az eredeti. Nem frissítő jellegű italnak hívnám, hanem vasárnapi ebédet követő édességnek. Az édesítőszeres kiadást egyébként sem tartom szerencsés dolognak, tekintve, hogy nagyon sok ember kiérzi a gejl utóízt az ezzel édesített termékekben.

A magyar változatra több időt vagy szót nem fecsérelnék, aki igazi frappéra vágyik az inkább rendeljen eBay-en görögöt.

Az instant kávé mellett szól az ára mellett az is, hogy a világ bármely részén elfogyaszthatod, így teremtve meg magadnak a legszebb panorámát, amit csak egy kávézó adhat.

Ár.: görög instant frappé 0,5 euró (~150Ft)

Értékelés: 5

"Elég csak egyszer megtapasztalni, hogy az ember éles fényben is vak lehet, és láthat a sötétben is, és máris el kell gondolkodnunk a látás mibenlétében. (...) A tekintet olyan, mint egy kéz, amely a futó vizet akarja megragadni."

Szeretem a színeket, vidámmá tesznek. Végül is a kávé is egy szín, nem igaz?

Viszont itt ahol most jártam, nincsenek színek. Nincsenek formák, nincsenek előítéletek, nincs semmi...csak a baromi nagy sötétség. A Láthatatlan Kiállításon jártunk, ahol mindent kipróbálhat az ember, amit csak olyanok érezhetnek, akik nem látják a világunkat. Illetve nem a szemükkel látják, hanem sokkal inkább érzékelik. Érdekes  környezetbe csöppenhetünk látogatóként, hiszen kiszolgáltatottak vagyunk, bátortalanok és bizonytalanok. Itt elmarad a szemünkkel olyan jól megszokott távolság, mélység és szín érzékelés. Marad a sötétség, a formák kitapintása, az illatok, szagok, hőmérsékletek és hangok mankója. És persze a csoport kísérőjének instrukciói, aki jóllehet vak, mégis biztosabban jár a terepen, mint bárki. 

Különleges élmény, én már többedszerre mentem el. Önismeretet, empátiát fejleszt és ezerszer többet ad világlátásunkhoz, mint gondolnánk. Igazából sosem tudjuk meg hogy néz ki a kiállítás világosban, nem is biztos, hogy ami bent van mindent megfogtunk vagy megéreztünk, mindenesetre innen mindenki egy teljes képpel távozik, hogy mi hol volt hogy nézett ki stb...néhányan még a színekről is tudnának mesélni.Hát ennyit tesz hozzá a fantázia, na és persze a katarktikus élmény, hogy amikor kijön az ember megtapasztalja a fény szinte fájó létét és látásának csodáját.

A kiállítás végén lehetőség nyílik leülni egy kicsit még a sötétben és beszélgetni a csoport vezetőjével. Ilyenkor arctalan az ember, bármit meg lehet kérdezni. Ez egy kanapékkal és a fotelekkel berendezett kávéház, ahol lehet kérni üdítőt, teát, kávét, sört..és azokat a vezető készíti el azt a pultban. Persze fizetni csak fém pénzzel lehet, hogy könnyebb legyen kitapogatnia az érméket. Amikor egy kávét kértem sok tejjel, akkor azért elbizonytalanodtam honnan tudhatja mi az a sok tej. Viszonylagos, még egy látónak is. Éreztem a melegségét tenyeremben és a friss kávé mindent átható illatát.A tejeskávé finom volt, zaccosságnak nyoma sem volt (holott biztos nem akkora forgalmú a hely mint egy jól pörgő kávézó). A fizetéshez is vagy érzékeny ujjbegyek kellenek vagy óriási bizalom ahhoz, hogy a csoportvezető segítsen kiválogatni az érméket a bizonytalan turistának. 

Nem hiányoznak a színek? -kérdeztem magabiztos kísérőnket. A lány pedig azt mondta emlékszik a színekre (kis korában vakult meg, maradtak emlékei), szereti is őket, sőt fontosak neki. Annak tudatában választ ruhákat, hogy az adott szín jól áll-e neki vagy sem.

Ekkor tudatosult bennem igazán, hogy ez a világ cseppet sem kevesebb a látók világánál, sőt...tömve van empátiával, figyelmességgel, érzékenységgel...és valamiféle olyan egyszerű tisztasággal, amiből tanulhatnának a látók!

Ár: Tejes kávé, Coca Cola: 700Ft

Értékelés: 7,5

Színes, autentikus, elérhető.

Ezek a szavak jutottak eszembe először a Budapest XIX. kerületi KÖKI bevásárlóközpontjában lévő Cafe Frei meglátogatását követően. Akinek esetleg kétsége lenne, nem véletlen a névbeli összecsengés, a franchise alapú kávézó hálózat mögött a népszerű dokumentarista televíziós áll. Aki nem csak a nevét adta hozzá, hanem a világ körüli utazásai során szerzett kávé iránti szenvedélyét és egyfajta fair trade gondolkodást is, amely a fogyasztó vendég érdekeit is szolgálja. Legfontosabb felismerése az volt, hogy mire a kávészemek az ültetvényről eljutnak az azt elfogyasztó vendég csészéjéig, addig annyi kézen és profit lépcsőn mennek át, hogy egyes esetekben elérhetetlenül drágává teszik a frissítő italt.

A másik fő koncepció abban rejlik, hogy amíg a világ kávéinak 90 %-a több fajta kávéból tevődik össze (ezt összefoglaló néven blendnek nevezünk), aminek összetételét és arányait a kávé gyártók a drágulást elkerülendően kedvük szerint módosítanak, addig  a Frei márkanév alatt futó kávé – kizárólag arabica típusú – "AA" minősítésű, azaz kézzel többször átválogatott kávészemekből áll. A kávélapon nem csak az olaszos kávékonyha remekei jelennek meg, hanem arab, karibi, és kelet-ázsiai kávékülönlegességek is.

A belső tér rusztikus, a kultúrák sokféleségét tükrözi. A berendezés anyaga és színválasztéka egyaránt a természet és a föld színeit adja vissza: sok a barna, a vörös és az okker. Az asztalok kényelmesek, a meleg színválaszték mégis egymáshoz közeli, meghitt légkört teremt. Az itallap egy újsághoz hasonlít, ahol cikkeket és ismertetőket is olvashatunk a kiszemelt kávéról. Ez azonban árakat hol feltűntet hol nem. Ha kíváncsiak vagyunk, akkor a pultnál kaphatunk pontosabb felvilágosítást. Az itteni hirdetőn felsorolt kávék csak részben egyeznek meg a kávélapban találhatókkal, és a különböző kategória rendszerben könnyen elveszik az ember; néhol a kontinensek szerinti bontás köszön vissza, másutt pedig a kávé elkészíésére vonatkozó megnevezések, mint a tejes kávé, fekete kávé...stb.Sajnos kiszolgálás is csak a pultnál van, ami azért alaposan ront a kényelmen. Viszont egyedi, kézműves gyártású kávégéppel főzik készre a kiválasztott feketét. 

Én Guatemalai mogyorós tejeskávét ittam. Külön pozitívum, hogy itt nem szirupokkal oldják meg az ízesítést, hanem valódi pörkölt mogyoró hozzáadásával. Volt barna cukor is, amit itt nem könnyű megszerezni, hiszen egyik asztalon fehér a másikon barna cukor van az adagolóban. Ha az embernek szerencséje van, akkor tud az ízlésének megfelelő asztalhoz ülni, ha nem akkor marad a kényelmetlen cserélgetés, vagy ne adj' isten a spontán kényszer ismerkedés egy idegen asztal vendégeivel a kölcsön cukor reményében. Maga a kávé egyébként kihangsúlyozom isteni volt. És ami meglepő, hogy olcsó is. Három tejeskávé és egy kóla volt 1800Ft, amiért minőséget és élményt kaptunk az ízek tekintetében.

Ami a kínálatot illeti, nagyon széles a kávé választéka, de aki nem kedveli a feketét, annak van tejkaramella, forrócsoki és tea, sőt még bor is a választékban. Az italok mellé kérhető cukrász sütemény és péksütemény is, valamint megvásárolhatunk szinte minden "díszletet" a pörkölt kávétól a könyvekig, ajándéktárgyakig, a teázás és kávézás kellékéig.

Számomra az egyik legjobban tetsző dolog a kávézó azon érdekessége volt, hogy a Libri könyvesbolt második emeltén helyezkedik el. Ez nem tudom mennyire üzletpoliktika vagy stratégigi megfontolás, mindenesetre abszolút pozitív, hogy közel van az olvasói kultúrához, és talán az abből kívülállókat is olvasásra sarkallja. 

Ár: Guatemalai mogyorós latte, Riói kókuszos latte, olasz latte, kóla: 1800Ft

Értékelés: 9

A Cheese Étterem és Kávézó Budapesten, a Budafoki úton található South Buda Business Park irodaházának földszintjén. Alapvetően a házban található cégek menzájaként üzemel, de az utcafronthoz közeli oldalon egy kis kávézót is kialakítottak. Jó idő esetén a kerthelyiség még inkább segít elvonatkoztatni a kantin jellegtől. A környezet egyébként tiszta, tágas és világos. A tisztaság színei a kék és a fehér dominálnak, és az asztalokat egységesen óriási zöldellő növényekkel szeparálták el. Ez modernné ugyanakkor barátságossá varázsolja a teret. A belső kialakításnak köszönhetően -és annak, hogy ez még egy felfedezetlen kávézó- általában mindig van szabad hely. Kivéve az ebéd időt. A déli órákat abszolút nem javaslom ezen a helyen, hiszen zajos, étel szagú és nyüzsgővé válik minden négyzetcentiméter.

Munkaindító reggeli kávénak, kajakóma utáni koradélután üdvözlő koffeinbombának és záró akkordként elfogyasztott feketének is megfelelő a hely hangulata. Kiszolgálás csak a pultnál van (a munkaerő kapacitás végessége miatt ebéd idején ott sem nagyon) ezért randevúhoz nem javasolt a hely, kivéve, ha jövendő párunk felszolgálói képességire vagyunk kíváncsiak. Vagy esetleg felszolgálókat interjúztató HReseknek lehet optimális választás. A nyitvatartási idő is a fentiekkel összhangban lett kitalálva, hiszen 07.30-17.00-ig állnak rendelkezésre. Ez egy kicsit szűkös határidő sajnos a munka utáni lazításhoz, ehhez leglább 18 vagy 19 órig tartanám niytva a helyet. 

Kellemes meglepetés azonban az ár, és a kávé minősége. Egy coffee latte-t kértem 0,33-as kólával és ezt a mutatványt mindössze 500Ft-om bánta. Ami pozitív, hogy megkérdezték miylen cukorral kérem, és még volt is barna cukor. Kísérő nem járt a kávé mellé, viszont keksz vagy csokis kávészem válaszható ajándék extra. A kávé mondhatni tökéletes volt, semmi vizezett tej, vagy túl hosszú kávé trükköt nem tapasztaltam. A habja olyan magas és kemény volt ahogy illik, bár ez már a képen sajnos nem látszik.

A helyen azért sokat segít a nyári placc, de alapvetően az mondanám, hogy az Újbuda Centerben hosszúra nyúlt bevásárló túrák közbeni megpihenésre alkalmas. Esetleg a Kopaszi gát felé sétálva felfrissülni. Pár perc megnyugvásnak tökéletes, egy jó kávé és indulni is tovább. Ilyen helyet önmagában keveset találni, hiszen vagy időigényes a felszolgálás és a számla kikérése vagy nem megfelelő a minőség a kisebb önkiszolgáló kávézókban. A Cheese kávézójának jelmondata akár ez is lehetne: Drink your coffee and go! Viszont erre a ritka kategóriának árban és minőségben is abszolút megfelel.

Ár: Caffee Latte, Coca Cola: 500Ft

 Értékelés: 6,5

Nem volt kedvem borravalót adni...

Ez maradt meg bennem legerőteljesebb érzésként a Mandarin Kávézóban tett furcsa kalandunk után. Ezzel az egy mondattal az ember úgy érzi, hogy igazából mindent el is mondott a helyről, mégis engedjétek meg, hogy kicsit kifejtsem.

A Mandarin Kávézó és Étterem Budapest IX. kerületében Tompa utca egyik eldugott sarkán található, jóllehet megtalálását könnyíti a nevéhez hű rikító narancssárga falfesték. Kívülről barátságos, letisztult helynek tűnik. Berendezése egyszerű geometrikus formákra épül, hangulatát segíti a sejtelmes sárgás félhomály, melytől a vendégnek meleg érzése támad. A mellékhelyiség közös terében azonban ki volt égve a villany (valószínűleg nem percek, sokkal inkább napok óta), ami azért a kézmosást kisebb kalandpályává és kihívássá alakítja át. A hely egyébként takaros és tiszta. 

Ami viszont nem tiszta (legalább is nekem), hogy egy ilyen helyre belépve a felszolgálók miért fintorral és nem mosollyal fogadják a vendégeket? Itt azért kicsit megtörik az ember lendülete, amikor a felszolgáló szinte elsápad és rosszul lesz, hogy meg kell mozdulnia a helyéről. Kelletlen undorral az arcán kérdezte meg mit kérünk.

Sokat nem kellett válogatnunk vagy tanakodnunk, hiszen az itallap meglehetősen szegényes, nem beszélve arról, hogy az alapkategóriás kávék és az alkoholos különlegességek egymástól kb. öt lapnyira voltak az itallapon. Ez kissé furcsa felosztás és kutakodni kell mire az ember megtalálja ezeket. 

Én egy jeges kávét kértem, partnerem pedig egy fehér forrócsokoládét. A felszolgáló ajánlása szerint a jeges kávét sziruppal tudja hozni, mert télen nincs fagyijuk, forró csokiból pedig egy darab fehérjük volt és ezen kívül csak klasszikus barna. Nekem szinte könyörögnöm kellett, hogy ne tegyen bele szirupot, bármennyire is esküdözött rá, hogy az milyen finom. Én nem kértem és kész. Szerencsére rövid alkudozás után sikerült meggyőznöm, hogy én vagyok a  vendég és valószínűleg tudom mit szeretnék. Társam sem késlekedett, gyorsan le is ütötte azt az egy darab fehér csokit a rendelésben. Ehhez képest klasszikus barna forrócsokival tért vissza a hölgyemény és egy jegeskávéval, amit ugyanolyan pohárban kaptunk meg. Az egyezések sora itt nem ért véget, a kanálhoz alátétet egyikünk sem kapott, én pedig a kávéhoz cukrot sem. Külön el kellett mennem kérni. A jegeskávé egyébként rendben volt, bár talán nyáron jobb választásnak bizonyul, hiszen fagyi nélkül viszonylag hígra sikerült. 

A hely egyébként nem drága, és az éttermi választék sem vészes árban. Azt viszont nem értettem, amikor kedvenc felszolgálónk egyszer csak megjelent két tányérral rajta két szelet vékony olívaolajjal és sóval megszórt natúr pizzaszelettel, mondván; a ház ajándéka. Hirtelen el sem tudtuk dönteni, hogy a forrócsokihoz vagy a jegyes kávéhoz illett jobban. Egyszerűen nem jött be ez a fogás, édes és jeges ital mellett nem lesz nagyobb étvágya az embernek két sós pizzadarabtól. 

Pár véleményt találtam még a helyről, ami tanulságos lehet:

"Ebédeltünk, megkaptuk a számlát. 10000-ből kértem vissza.Visszajárót összetekerve kaptam meg, egy ezressel kevesbb volt. Persze ezt csak távozás után vettük észre.Viszzamentem, hogy rosszul kaptam vissza a visszajárót, már a belépéskor lerítt, hogy nem véletlen volt mert a két felszolgáló összesúgott és zavartan viselkedtek.Pénzt visszakaptam, de többet oda nem megyek az biztos."

"A szomszéd asztalnál ülő külföldi egyszercsak felpattant és elkezdett a felszolgálólány sarkában járni. Rövid idő alatt kiderült, miután a lány nem komunikált semmilyen idegen nyelven, amit megint nem értek, hogy miért egy olyan helyen, ahol minimum 3 szálloda van a környéken és sok külföldi egyetemista, hogy az üzletvezetővel szeretett volna beszélni mert nem érti mi a baj vele, hogy nem kap azt amit kért: csapolt sört. Neki azt mondták probléma van a sörcsappal ezért nem tudnak hozni. A szomszéd asztal viszont 2 perc múlva azt kapott. Megtudtuk, az volt a baj, hogy lefogyott a szénsav és palackot kellett cserélni...szóval sör volt. Íme a komunikációs hiányosságok és az elégedettlen vendég kapcsolata. És jött a második felvonás: német asztal. Vacsorát rendeltek, ami már csak úgy ment, hogy a kinti táblán rámutatott a vendég mit kér....megkapta, a 3 főből 1 az ételét, holott mind a 3-an rendeltek. Jaaaa sorry, sorry. Megjött a második étel is: saláta helyett mexikói zöldségkeverékkel, amit előtte nem sokkal vett meg a szakács a szemben lévő közértben. Láttuk amikor átsétált. A 3. még mindig lemaradt: idétlen, kicsit akár gúnyosnak (hülye vendég) is érezhető röhögcsélés újabb sorry, sorry ( ezt az egy szót kíválóan ejti a kishölgy). Íme megjött a hőn ohajtott harmadik  étel is: görögsaláta helyett a már jól ismert mexikói keverék. A 3 főnek 3 óra alatt sikerült megvacsiznia és bár nem azt kapták amit kértek, fizzetek és távoztak."

Saját tapasztalat és érzés az volt, nincs kedvem még az illő borravalót sem megadni!

Ár:Forrócsoki, jegeskávé, kóla: ~1500Ft

Értékelés: 3