"Öt generáció, hagyomány, tudás, minőség."
Így hirdeti magát az 1870-ben alapított Auguszt Cukrászda, ami Budapesten három helyen is üzemel: Auguszt Pavilon (Sasadi út), Belvárosi Auguszt (V.kerület Kossuth Lajos u.), Auguszt Cukrászda (II. ker. Fény utca)
Az Auguszt egyike Budapest híres, patinás cukrászdáinak, amit a híre és a felújított belső nagyjából fed is. Sajnos a legtöbb ilyen patinás cukrászda manapság már csak a hírnevéből és a korosodó nyugdíjasok szép reményű emlékeiből él no és persze a túl saccolt árlistából.
Minden előkép nélkül próbáltam ki a Belvárosi Auguszt cukrászdát, amelynek csupa üveg kirakata impozánsan magasodik a Ferenciek terénél kóválygó emberekre. Kívülről egészen rideg eleganciát tükröz, visszahoz valamit a századelő aranykorából. A hely szinte üres volt 18.00h körül, ami a belvárosban eléggé furcsának mondható. Belépve egészen nosztalgikus hangulatba kerül itt az ember, Dürer metszetek díszítik a falakat, hajógerendákra hajazó acél oszlopok magasodnak a plafon felé és a fénytől villogó óriási kristály csillár szinte ráomlik a látogatóra. A randizóknak vigyázat: minden nő ilyen csillárt szeretne otthonra :) Az emeleten korhű portré festmények néznek szembe velünk a falakról. Az asztalok sajnos meglehetősen kicsik és ettől zsúfoltnak is tűnik a fenti rész. A mosdó luxuskategóriás.
A személyzet illet az ódon hangulatú bútorzathoz, hiszen kissé lassan, vontatottan fordultak hozzánk a hely közepén helyet kapó négyszögletű pultból. A választék nem túl széles (!), így itt egy kólát és egy Deák szeletet próbáltam ki, amiről a felszolgáló segítségével kiderült, hogy a csokitortától csak a benne foglalt narancs darabkák különböztetik meg. Ezt a helyhez illő különlegességnek érzetem a neve alapján, ami nem csekély módon a nosztalgikus érzésvilágot is erősítette. Társaságom csokitortát kért, már csak a teszt kedvéért is. Azonban a teszt mondhatni eredménytelenül végződött, hiszen össze sem volt hasonlítható a két sütemény. A fenti tézis tehát megdőlni látszott. Nem beszélve arról, hogy a csokitorta kissé száraz is volt, amit egy ilyen hely úgy gondolom nem engedhetne meg magának. Az este végére arra is fény derült, mitől üres a hely, hiszen amellett, hogy közepesen drágának mondható este 7-kor bezárja mennyezetig érő óriási üveg ajtaját. Ami kritikán aluli egy belvárosi cukrászda esetében. Sajnos a nyitva tartás még a századelőt idézi és egyáltalán nem idomul a XXI. század rohanó éjjel-nappal nyüzsgő budapesti emberek életéhez.
Utólag pozitív és negatív kommenteket is olvastam a helyről, aminek alapja a fent említett kettősség lehet.
Összességében a hely tiszta, igényes és szép, ha a nyitvatartási időt és a száraz süteményt leszámítjuk azt mondhatjuk élménnyel gazdagodik, aki meglátogatja ezt a különleges miliőjű helyet.
Ár.:Sütemény és kóla:~1000Huf
Értékelés: 7
